.....Bloggerinának állás kell, mer perpill nincsen neki. De legalább albérlete van... Oké, én WIWre fel, tallózás, osztán teló. G'Roby Kft aszongya, hogy nekik kell pultos. Teló fel, mondom, hogy nem nekem, de akinek igen, annak Dunányi tapasztalata van. Ámde mennyi a fizu nagyságrendileg...? Erre nőci lebasz, hogyaszongya NeharaguggggyonHölgyem, de üzleti adatokat nem adok ki, akinek kell a munka, küldjön egy fényképes önéletrajzot, és ha a főnöknek szimpatikus, behívja....
Lehet tippelni, mennyire küldtem el őket a MélyenTiszteltKanyarba.... ("Komolyan, mint a feudalizmusban, Hölgyem, ez rémesen megalázó zsákbamacskának tűnik. Hogy miért? Mert az én ismerősöm sokkal komolyabb attól, hogy FutottakMégCégekre CV energiát feccoljon, miközben nem derül ki, hol jó ez neki. LegjobbakatViszhall....)
Szeretni: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket,
amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,
s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van ránk,
mint nekünk őreá.
Paul Géraldy
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
Pillanat türelmet!
Pillanat türelmet!
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
/Kosztolányi/
Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam:
én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem,
hogy jobb legyek önmagamnál.
(Prisrin)
Pillanat türelmet!
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
Pillanat türelmet!
De elkísérjen egész a síromba.
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
-Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda, Csak a szívébe láthassak be néha. Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.
Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt be a mindenséget.
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.
Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.
Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Pillanat türelmet!
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.
/Ady/
Szeretni egy férfit, egy asszonyt annyi,
mint egy tökéletlen lényt, egy beteget, egy gyengét, egy bűnöst szeretni.
Ha valóban szereted, meggyógyíthatod, támogathatod, megmentheted.
Mindehhez képest ezt kaptam:
Én úgy szeretlek téged,
mint Titanic-ot szerette
a nagy hideg jéghegy
aki jól elsüllyesztette.
És még annál is jobban
- és érzésem irántad örök -,
mint elefánt a porcelánboltban,
benned mindent összetörök.
De ha ez neked nem elég,
hát imádlak forrón, de úgy,
hogy attól minden hajad leég
s fejeden marad csak hamu.
Sőt, úgy is szeretlek én,
oly lágyan és kedvesen,
mint senki e földtekén,
ezt jó, ha tudod, kedvesem. És nem érdekel, ha szerelmem fáj, ha a kíntól kaparod a falat,
megvadít a lényed, ezért muszáj
hagynod, hogy elpusztítsalak.
Hű, de klassz tempóban regenerálódom! - ásítottam eképp reggel, mert kábé a szemkipattanással egyszerre jöttem rá, hogy már majdnem jól vagyok. A NyúlPasiról beszélek, naná. Jót tesz ebben nekem, hogy továbbra s kommentálom (-tam) az emiljeit, mert.... Mert jól esik, és mert most ÉN vagyok a fontos. Gyors regenerálódás oka az is, hogy rájöttem, emilek ide vagy oda- nincs itt miről beszélni. Adott egy nagydarab, elvileg érett korú ember, aki halál szerelmesnek igyekezett látszani 3 hónapon át, majdan ÉlesVáltás- és öt perc múlva sehol nincs. Ez még akéár érthető- de Mifenéért nem tart ott egy idősödő VizesNyolcas, hogy ide bele, a szemembe mondja el, mi van.... Majdan engem gyaláz, pocskondiáz-amit 3 hónapig soha, sőt... (Cukrozott Takony. ) Nyilván azért lettem én három perc alatt mindennek az oka, így utólag, mert egyébként az Ő tükre azt mondaná: Fasz vagy fiam és NyúlBéla, hogy a Tutti elmondása nélkül leléptél, ezen kívül hosszasan átvertél egy nőt.... Na ja, engem mondjuk csak 3 hónap ig- csóri exnejet meg 27 évig . De úgy kell neki. Meg nekem is.
Nohát. Másik Áttörés az, hogy ma bekövetkezett, amire mióta ide költöztem- azóta számítok. Kizártam magam. Azt úgy kell, hoy Ebecske ÉletemVirága kirángat a lépcsőházba pórázon, mialatt ajtó Pufffff!!!! Becupppp. A kulcs meg még sehol. Az hagyján, de a bal cipőm sem- mert még csak a jobbost vettem fel ekkor. Oké. Fél pár cipő le, kutyástul ajtónál marad, mindkettő kikötve. Én meg egyszáll piros zokniban lecsossssz kapuig, kutya ugat, hogy kerek legyen a hangulat, földszinti szomszéd néz rám csúnyán, mer én ezalatt ezerrel rakományozom a lépcsőházi, biztonsági féltéglát a kapurésbe, hogy vissza tudjak jönni. Klassz, megvan. Irányhorány szomszéd dekorbolt. Érdekes, oda folyton romotkat hárítani járok.... Amikor a kedvenc gagyómra ráztam a domesztoszosvizes kezemet, és ettől szürke nacó trendi kis sárga pöttyöket kapott- szintén ide rohantam. Vetetett velem a csaj kereken hatvannyolc ezüstgyöngyöt. Dizájnos lett naci- én meg nem akartam tűt látni egy darabig... Most meg kalapácsot nem akarok.... Kicsit dinnyének nézett a csaj, amikor beordítottam a boltajtón a piroszoknimban, hogy Halóóóóóóóóóóóóó!!! KérekSzépenEgyKalapácsot AjtóÜveget törniiiii!!! Mer az ajtó közepén üvegablak van. Kitöröd, benyúlsz, ügyesen nem vágod szét csuklódat a szilánkokkal, megkeresed kilincset- és hopp! Te bent vagy, a szilánkok meg kint. Cipő fel, kalapács vissza, igen, jö9n majd az üveges, mint a MézgaGézához-válaszoltam a csajnak, aki szőke, és ezért megkérdezte, hogyKitörted? Én: Ja. Ő : Akkor Mos'Mileeesz? Mi lenne? Luk az ajtón, wazeg.... Node emiatt én kicsit sem zavartattam magam, amikor dután eltipegtünk NewYork Palotát nézni a Mikivel- na az ő funkcióját inkább nem írom ide. (Hát komolyan. Amikor az embert Nőként porig alázzák, akkor sztem töknormális, hogy baromigyorsan meg vígasztalja magát.... Amennyire tuggya. Nem eccerű, mert ugyebár sajnos szerettem ezt a NyúlBélaFaszt, de már nem, szal, ment minden, tökre jól) A palota pedig Gyönyörűűűűűséges!!!!! Majd újra meg kell néznem, mert a Miki nem szeret stilisztikázni az építészeten, én meg igen. És amíg a szomszédságában laktam- a Palotának, és nem a Mikinek- akkor is csak váááártam, váááártam, hogy készen legyen már.... Hát most lett. Holnap meg jön az üveges, a mai áttöréseket vissza csinálni.
És Baybee volt olyan drága, hogy megjavította a blogomat- tehát most minden tökjóóóó! Hűűű, és újra installáltam a windows-t, és ennek örömére jól rájöttem, hogy ezer éve adtam kölcsön az office cd-t, de legalább a mai napig sem kaptam vissza, tehát most majd jól nem lesz word.
Vagy majd valamilyen alternatív freeware cuccot keresek...
Ugyanmááá, hogy ezen aggódjam... A Mai nap után???
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
Hát hogy a faszba van, hoyg ezek után is, folyvást SZERETEM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hogy?????!!!!!!!
De nem érdekel. Nem ám. Szépen megvárom, míg elmúlik. Ennek is megvan a maga ütem, módja, rendje. Most éppen igazságérzetből elkövetett emil-lövöldözésekkel fájdalomcsillapítok.
Mert írt, sokat, én is, és kiderülnek azért dolgok. Itt egy kis csúsztatás, ott egy kis ködösítés, amott egy-két gigantikus lódítás. MOST látta be, hogy 27 év együttélés után MINDEN kapcsolatát a nejhez viszonyítja. Akinek még nyílt házasságban is kellene, aki vette neki a piákat, aki mindent elviselt tőle, akinek élete értelme és célja egyedüla férje meg a gyerek, aki egy együgyű, Terézanyunak nevezett valaki, nulla emberi önértékeléssel.
Én nem tudok róla, hogy Teréz Anya lúzer lett volna. Nem tudok ilyenről.
Meg olyanról sem, hogy pasi azt hazudja, két éve jött el otthonról, és már túl van az egészen, majdan kiderül, hogy nem kettő, hanem egy év, és még mindig exnej a NagyŐ-noha nem szereti. Legfeljebb kihasználni-mint pl engem is.
Volt arca átgyalogolni rajtam, noha tudta, hogy Őfasz bűbájos dolgaiból nem épültem fel még egészen. Volt.
Asszem, ezen összefüggésben az igazi lúzer én vagyok. Illetve asszem büszke lehetek arra, hogypasi és az ő egész temetetlen múltbéli nőihulla-csordája, valamint a teljes őrült Addams-family levált rólam.
Idióta, beteg bagázs. És még én voltam komplektált egy múlófélben lévő depi miatt....
Meg az enyémet, hogy bedőltem az első jöttment ilyennek!!!
Átértékelem.
Ne tarts filozófia-órát disznóknak, mert nem értik- és csak téged néznek hűűűűlyének miatta.
Hát normális vagyok én, hogy jogtiszta, érzelmileg elkötelezetlen 32 éves jó és okos nő létemre egy ilyen önátverős, tükörkerülős, lezáratlan múltú, 48 éves, családutálós, anyautálós alkesz mamlasz után nyervákoljak???
Szerettem, naés! Ebbe bele halni a 16 évesek előjoga- én meg kétszerannyi. És ehhez képest is előttem az élet.
A DÜH beszél belőlem, nem én... De EMBER vagyok, nem Droid. Majd megnyugszom. De addig:
Nem kér belőlem, aki 48 évesen, millió szerető és 27 év házasság után annyit nem érez magából, hogy mikor szeret egy nőt- és mikor erőlteti magára- többszörös Ön-Átverés után. Aki annyit nem érez EGYÉRTELMŰEN, hogy akar-e kölyköt vagy nem ebben az életben még a meglévő felnőtt után. Aki nem tartja magát alkesznek, noha minden nap ipari mennyiségű RÖVIDET vedel. Aki arra nem képes, hogy kielégítsen, akinek játszani kell orgazmust- pedig nem vagyok egy bonyolult TEST.
És ÉN????
Tankönyvi esete vagyok annak, hogy általában azt hisszük el/látjuk, amit látni akarunk! Mi a faxomért hagyok/adok időt, energiát egy ilyennek????? Okos, szép, empatikus Nő létemre????? Hát azért, mert naív vagyok, mint állat, és az eszik meg vacsira, aki akar.... Még egy ilyen majdnem egyértelmű képlet is....
Végezetül: mi a faxomért nem hiszek abban, hogy TÉNYLEG okos, szép NŐ vagyok????
Talán mert önállótlan is egyben.
Megtanulom MOST, hogy soha többé nem sakkozom ki az egyébként Húszból Húszpontos ösztöneimet azért, hogy ne legyek egyedül, ahogyan is nem működöm...
És megtanulom, hogy MINDEN AZ, AMINEK LÁTSZIK!!!! Elsőre.
Közben tudom, hogy akkor halok bele, ha nem halok bele......
Mi a faszt kell még túlélni????!
Ezt is mondogatom, mert továbbra is sajnálom magam ezerrel. És köpök rá, hoyg ciki vagy sem.
Szar nő. Szart sem ér. Otthagyja, mint egy használt papírzsepit egy önmagát nem ismerő faszkalap, aki 27 év házassá-kényeztetést, meg egy GigaGenya Szeretőt nem hevert ki. Max viszkivel.
Azt gondoltam, nem baj- hisz sosem volt- ha adom magam úgy, ahogy vagyok. Taktika nélkül.
Mert menjen az, aki emiatt megy.
Hát ment
Életemben először.
És nem hiszem, hoyg emiatt.
Magára dumált. Azt hitte, szeret. Hát nem. Éreztem- ösztönből. Csak megint nem hhittem Ösztönöknek.
Nem baj.
A lélek akkor tud összetörni, ha van egyáltalán. Hát nekem van. De ebből is felállok, esküszöm az Égre.
....állítólag az, hogy az összes virág ki van száradva, de ezenközben csírázik valami a frigóban....
Kockáztattam, és megettem a sugárzásveszély-gyanús zöldborsólevesem maradványait... Úgyis éppen mászni készült. Ki. A frigóból. Ebecskének sem adtam belőle- mert őt féltem. Ezen közben a mikróban sült a meleg szenya, a következő kalóriaszegény feltét-sorozattal. Hogyaszongya kolbász, szalonna, sonka, sajt. A majonézre vigyáztam, Norbi-féle, cukormentes változat-de nem olajszegény, a genya. :)
Na de én legalább pontosan tudom, mitől hízom máááámegin: SajnálomMagamFalásnak hívják.
Egy hónapja (se) aszonta az érsebész, hogy a mostani cirka 65 helyett 53-ra kell fogyni- vagy no gyerek.
És akkor én most azzal vállon verem(át) magam, hogy minekutána senkit sem ismerek, aki gyereket akarna tőlem- nyugiban ehetek. Akármit.
Szép, kövér lufi leszek, és akkor egy problémával kevesebbem lesz: dagadtan ui nem érdemes pasizni akarni.
De most komolyan:
Mi a faszért nem működöm onnantól, hogy egyedül maradok???? Hm.... Talán az a megoldás, ha CSAK akkor agyalnék legközelebb a pasas-témán, ha ÚjraÖnállósodtam...
Baszics, kár, hogy nem vagyok terminátor...... Akkor ugyanis kibííírnám. :)
...Mert tudom, hogy az Igazság Odaát van- és hogy nyilván rémség Értem történik, nem ellenem. De AkkorisAkkorIs!!!!
Méééééérvanaz, hogy Normális, Működő, Férfi típusú hím, jelenség, majdnem olyan kerek egészen működik, ahogy az a nagykönyvbe megíródhatott anno decibel, szeret(t)ed-szeret, és nem és nem bííííírtok létezni egymással.
Miért nem ismeri/vállalja magát annyira, hoyg már az elején lefújja a liezont, mondván, hogy szerinte a CsaládGyerek játék nem szabadság, hanem korlát, a Pia a LegjobbBarátja, és úgy szép az élet, ha folyamatos rohangászással telik, szanaszét a világban. mint egy EgéraMarson... Miért nem ismeri magát annyira, hogy ezt már az elején be merje vállalni???? És ha már nem, akkor miért bassza át magát azzal hónapokig, hogy Velem mindenjóóóó, az is, amire nem vágyik (Ücsörgés itthon, pl, könnyed utazások helyett súlyos beszélgetések, szintén pl) -és a végén miért rohan el fejvesztve, megvárva, amíg elalszom, és később mondván -de nem személyesen, áááádehogy, hogy megkönnyebbült, mikor lelépett.
És végül miért próbálja ezek után megmagyarázni, hogy ő nem is teljesen lépett le, csak egy kicsit, ami akkora átverés, mint ide lacháza, de hátha beveszem.
Mi vagyok?????? Olyan, mint a Pia???? Én is egy pótcselekvés????
KurvaJóóóó érzés tiszta helyzetekkel telítődve élni.... Mondom, remek...
Felfogtam: egyedül lettem. Na jó, ha akarom, akkor nem tart sokáig. Ám. Most akkor megint kezdjek ismerkedni????? Agyrém. Húspiac. Kompatibilitás-vizsgálat. Előre feltérképezendő indítékok. SherlockHolmes. Átlátok én az első hónapokra esedékes "ÉnMindentAkarokAmitTE!!!! DeAkkorHagydMagadMegkaparintani" fííílingen. Átlátom, hogy a megkaparintás után jön a "SemmitnemAkarokAmitTe" címűűű fíííling. Megkukkolja milyen vagyok belül, majdan nem játszunk tovább. Plüssnyúl leszek. Kibelezett Plüssnyúl. KibelezettCsirka, aha! Átlátok én, át hát!
Faszt.
Nem látok. Át. Visszafelé- aaazt igen. Na jó, ez a legkárosabb az egészségre. Az Arccal a Múltba, seggel előre etap. Oké, ezt se nem kérem. Se Őfaszt, se az összes Tibiket, semmiféle Angelókat, meg még a Gáborokat sem. Őket pláne nem.
Akkor marad az Egyedül. Ami nem gyerek-kompatibilis. És különben sem működöm tökegyedül.... Ej, de sajnálom magam, a fenébe!!! Ej-Ej!!!
Most akkor komolyan. Nyomás vissza, Éljen a Randivonal, és bízzunk benne, hogy nem csak idióták laknak ott.
Kedves NagyFőnök!MOSTAZONNALRA, hallod?! MOSTra kérek szépen egy Hímnemű, ezen belül Férfi (Nagy F-fel) kategóriájú (És nem pl NyúlBéla) Embert (és nem Állatot) akit nem kell megmenteni sem piálásból, sem depiből, mert hűűűűűjének egy családban elég vagyok én, és különben sem lehet senkit megmenteni.
És. Akarjon gyereket, derüljön ki, hogy kiváló Apa (Ez is MOST) és szeressen mint állat, meg én is Őt, és tudjon Élni, nem csak vegetatív szinten, imádja a zenét, ordítva, naná, továbbá legyen érzelmileg intelligens, valamint ne legyen kevés, mert akkor nem bír el velem, aki elvileg sok(kkkk) vagyok.
Uff.
Na, hahóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!! Mi lesz mááááááááááááá!
Hát.... Remélem, segíteni fog.... Mmint az alábbi emil, melyet ide másoltam, tanulság képpen- meg, mert így kerek az enggyel ez előtti postban vázolt történet. Pozitívan, értőn reagálta le. Hogy miért írtam neki ezt? Mert úgy éreztem, nem tettem meg mindent, hogy felnyissam a CsukottSzemét. Ezzel szemben én a Depresszív Betegségek elleni harc felesküdött papnője lennék, vagy mifene. Ez azt jelenti, hogy SENKI mellett nem megyek el, aki klinikai értelemben hangulatzavaros.
Most tiszta a lelki ismeretem, csók, megyek aludni.
"Eltollak magamtól?
Az a helyzet, hogy nem hagyom, hogy hintapalintáztass.TUDTAD, hogy MOST egyszer döntesz. Ennek ismeretébben döntöttél. Ellenemben. Én veled ellentétben nem szoktam segget csinálni a számból. Nem hiúságból, hanem mert megtanultam, hogy a hintapalintába elég egyszer beszállni. Ha Te ezt egyszer/kétszer megtetted velem, akkor többször is megtennéd-ha hagynám.
Szeretem én a változatosságot, de azért heti rendszeressélggel nem annyira..... Főleg nem az előre/felfelé mutató eredmény nélküli szócséplést, szájhősködést. Ez ennyi. Nem vagyok a magam ellensége.
Lehetsz Te CsudaKlassz pali, sokminden miatt felnézek rád, tisztelem bizonyos részeidet.
De ezek egyike sem írja felül-nem is volna helyes- a nem túl jellembajnok részeidet. Ezek nagyrészét is elfogadtam, naná, senki sem tökéletes, és én a dinnyeségeidet is szerettem. Kivétel az átverés.
Magadat-engem. Ennek folyománya a pia. Könynebb magadat magad előtt ködösíteni alkohollal a fejedben.
Innentől hogyan is adhatnád Te a valódi énedet?
Fogalmad nincs, milyen az. Nem nézel a saját szemedbe.
Te sem ismered a saját démonaidat- egytől egyig lefeded őket utazzunk/és vagy/piáljunk fííílinggel. Akkor amúgy is jobb a hangulatod- ami józanul/ és vagy/ lakásban ücsörögve nem annyira. Tudod, ahhoz kell a legagyobb bátorság, hogy tiszta fejjel szembenézz magaddal, megismerd magad. Enélkül azt sem tudhatod, mit kellene elfogadni magadban. Pedig aztán ez a következő lépés: hogy elfogadd, szeresd magad azokkal a hűűűűűjjjeségeiddel együtt, amelyeket perpill tehát nem is ismersz még. Kérdé, miként szerethetsz te mást, miként lehetsz képes megismerni más embert- ha még magadhoz sincsen bátorságod????
Belül kell kezdeni.
Az élete mindenkinek a tükörképe. Amikor piálsz- meglógsz a Térből és elutazol- akkor ezt a tükröt töröd össze. Bezárod a szekrény mélyére, hét lakattal. Nehogy véletlenül megmutassa Magadat-Magadnak.
Ilyen kaliberű önátverésben nem asszisztálhatok neked.
Megoldás volna, ha tolnálak a tükör felé.
De akaratodon kívül ez szart sem ér.
És Te ezt nem akarhatod, mert azt sem tudod, hogy nem nézel bele. Először fel kell ismerni, mi a baj- utána van csak gyógyulás. Az is akkor, ha akarsz. Ha nem- az is egy döntés.
Én csak tiszteletben tartom.
Azt gondoltam, hogy az első lépésed az, hogy felfogd: Gázok vannak nálad. Komoly, erős gázok. Nem egyszerű, mert a tükörlakatolós-hárítás nagymestere vagy. Inkább mindenki hibás, csak Te nem. De ki is a felelős a saját életedért??? Senki más: csak Te.
Mondogathatod, hogy hangulat okán piálsz, meg még ki tudja mivel magyarázod... De a lényeg mégiscsak az, hoyg a pia a Te testedben köt ki, azt mérgezi. A Te életedet fedi el. Nem másét. Innentől értelmetlen hárítani.
Nem vagy hűűűje alapjáraton- ezt neked ki kéne logikáznod.
Ha be vagy szarva a pia nélküli élettől, az azért van, mert nem hiszed el, hogy az az igazi szárnyalás, amikor tiszta fejjel, minden pillanatot OLYANNAK ÉLVE MEG, amilyen élsz, szeretsz, szeretkezel, nevetsz-sírsz, mert ÉRZED az ízeket.
Akár rossz-akár jó.
Elbújhatsz előlük.
Élhetsz sírás (értsd: felelősség, kötelezettség, bánat, vita, tükör) nélkül, lefedve a valóságot pótszerekkel, pótcselekvésekkel.
Sótlan. Nem nevetsz benne szívből.
Hogy azt hiszed, az a szívből nevetés, amikor piásan kacarászol és jól érzed magad???
Nem, nem az.
Lehet azt is, de nem 0-24-ben.
Piától piáig élsz.
Zűrös a napod- kimerítő gondolataid támadnak- hát majd este levezeted piálással.
Mintha a rohadó fogat nem kihúzná/gyökérkezelné, hanem betömné a fogorvos.
Mintha az elfertőződött sebedre fájdalomcsillapítót kapnál, nem pedig műtétet, tetanuszt.
Ahhoz van immunitásod, amivel szembe néztél már.
Te pont ezt nem teszed- lásd tükörfiókolás és piálás. De azt várod, hogy szembe nézés NÉLKÜL, egyszer csak varázsütésre megszűnjenek azok a démonok, akik eddig kísértettek. Ez a Varázsló lennék én, ugye. Majd mellettem elmennek a démonok. Mert velem, mellettem immunis leszel rájuk.
Ezen öszefüggésben én ugyanolyan vagyok, mint az elmenekülős turnéid, meg a pia: pótszer.
Vállalnám, ha ez megoldás volna.
De nem az.
Démonok megtalálnak, akárhová bújsz, utazol. Ja, piásan nem találak meg. Tudom jól.
De ha van egyetlen józan perced- megint ott zsonganak a fejedben majd. Ezek ilyenek.
Ezen kívül szemmel láthatóan melletetm is megtalálnak démonok. Mert nyilván a velem-mellettem keletkező megoldandó (és ezért nem kívánatos) dolgokat is elfeded. Plusz nekem is vannak démonjaim- a Tieid meleltt.
Mondd ki az ördög nevét- és megszelídül. Nem tud ártani neked az, akit-amit ismersz- mert megismered az indítékait és a természetét is.
Ezt jelenti a tükör, amit Te összetörsz.
Nyilván sokszor sarkítottan fogalmaztam.
Ha érteni szeretnéd, amit itt hosszasan és nagyon átgondoltan írtam Neked- akkor érteni fogod.
Persze meglehet, hoyg megint hárítasz- Te tudod.
Nekem sem megy mindig az, amiben most észt osztottam. Ehhez képest mi lenne, ha nem is törekednék rá......
Rossz bele gondolni.
Úgy zárom mindezt, hogy a legnagyobb szeretettel, segíteni akarással írtam. Hitelesen, mert ha valaki, én tudom, milyen macerás démonokkal küzdeni, tükörtörés helyett. De Démonokat szeretni kell. Azért vannak, hogy megtanítsanak valamire.
Mindenkinek megvannak a sajátjai, és egytől-egyig bátorság és önismeret felé visznek.
Igazán nem érdemes emiatt haragudni rájuk.
Hogy mi van, ha nem vállalod be őket a "hátra lévő" idődre?
Semmi.
Az én hitem szerint isten mindenképpen szeret. Én sem nem szeretlek, mert így is, nyilván.
De nem tudom végig nézni, ha lefelé mész.
Nem tudom.
Nem tehetem.
Nem.
Nem azért vagyok, nem azért éltem át ezt az egész depidémon-kavarást.
Meggyőződésem, hogy egyedül ebből nem tudsz felállni.
Nem azért, mert gyenge vagy, hanem azért, mert ennyi éven át történő ködösítés után nehéz visszataloálni a való életbe a ködös zárkádból, amibe magadat csuktad. De erőszakkal nem foghatom a kezedet, mert ki fogod rántani- amint azt megtetted tegnap is.
Neked kell akarni a gyógyulást.
Szükséged volna arra, hoyg megízleld az Igazi Szabadság- tehát nem a Ködök börtönében zajló álvidám élet- ízét.
Hogy tudd, milyen-hátha elfelejtetted már.
De segítség nélkül nem fog menni- én pedig nem vagyok AZ az orvos, aki ebben segíteni tud. Hátteret adhattam hozzá, akaratot, szakértelmet nem.
Nem az első áter lesz a te embered, mint ahogy nekem is fontos volt, hogy megtaláljam a sajátomat.
Mindenkinek fontos.
De valahol el kell kezdeni- ha el akarod.
De nem akarodén ezt éreztem-érzem rajtad, amit ciki vagy sem, de sajnálok.
Abban a reményben, hogy mindent úgy értesz, ahogyan írtam, és nem magyarázol bele faszságokat, csak, hogy háríts- ködösdid játsssz- befejezem.
Lehet élni ködökkel- de akkor tudd, hogy ezt választottad.
Mint ahogyan ezt választottad, mert amire nekem szükségem volna az neked sokkkkkk.
Pedig "csak" egy önmagát ismerő emberre vágyom. Aki Ön-Kritikus.
Ez visz előre ugyanis.
Nem a köd.
Melyek, ha nincsenek, nyilván nincsenek tömegével az engem is megviselő, súlyos beszélgetések sem.
Megértem, hogy sokkkk volt.
Nekem is.
De ez még ezerszeresen így lesz dokinál, gyógyulási folyamatodban, míg a helyére kerül a kis lelked.
Ha akarod.
Ehhez kívánok hitet, kitartást és nagyon sok szerencsét.
Szeretettel:
Adri"
Pasas készül a 3 napos hétvégére. Sorolja, hová menjünk majd…. Tök lelkes- egyébként én is. Utóbbi idők amúgy is túltengtek MonstreKomolyBeszélgetésekben…. Szeretem az ilyesmit, de sok volt már. Gondolom, neki is, mert kérte, egy darabig hanyagoljuk az ilyesmit. Alaptudnivaló még, hogy Ő, 27 év házasság után, melyből kényelmi okok miatt nem jött el, csak mindössze 2 éve- már nem akar gyereket, mert az csak korlát, tudja jól, van már egy nagylánya. Utazni akar, vihogni akar, nem kér felelősséget. De ÉN- mondja, lendületbe hozhatom még őt, akár… Mondja, mert tudja, előttem áll mindaz, ami neki má nem kell: a Családozás.
Hogy mit NEM akar, azt leszögezte az elején. Eddig ez korrekt. AZT felejtette el csak ismertetni, hogy nem kispályás alkesz. Praktice ez 1,2 l viszkit jelentett az utóbbi három napban…. Ami akkor is iszonyat mennyiség, ha én nem vagyok a pia ellensége- de a mértéket/kontrollt fontosnak tartom.
Láttam az utóbbi időben, hoyg nem tud igazán kibontakozni pia nélkül. Van benne ilyenkor vmi általános nyomottság-noha folyton elmondja, neki mindenhogy jó, kiválóan érzi magát mellettem, mert én lenni csudaszép, csudaokos, csudakülönleges, csudamilyen- imádja az ilyet. Ámen.
Péntek este már tele lehetett a hókja, valszeg unatkozott egész héten, mert ötletelte, hívjuk át LegjobbBarátot. Enyémet. Mit iszik? Semmit, mert megy futni másnap- mondta ő. Nem baj. Pasi tolta a viszkit testébe. Még akkor nem is sokat. Naná- gondoltam, mert előző este lecsúszott neki fél liter….. Mondta is, hogy hűűűű meg ha, „Nade magamnál voltam, nemde?” J
Osztán másnap szombat lett, és mivel LegjobbBarát mellett unicumoztam, este és reggel szédelegve ébredtem. Unicumok mellett ludas ebben még –klésőbb jöttem rá- buggyantgomba, melyet nyersen és gyanútlanul toltam testembe. Ágy iccaka, azaz hajnalban, mikorra elvergődtünk odáig, én szédülök, pasas nyomul, de azért érti ő, hogy nekem most szar…. Oké, alvás.
Délelőtt ébredés, nekem szédülés még kicsit, nyomott hangulattal variálva. Zenélek, jókat, sokat, az mindig segít. Több órán át. Ő nem szól, hogy menni akar, ehelyett többször elmondja, hogy minden így jó, ahogy van, és neki is remek hangulata lett zenéktől. A végén gyanúsan csillogó szemekkel mondja el… Aha, pia-gondoltam. És lőn.
Indul némi szex mindezek után, nála fél hat. Erőlködik-akkor is fél hat. Pasas összetörve ül. Mondom, nyugi, nincsen semmi gáz. Előferdül az ilyen- ettől én még nem gondolom, hogy rossz pasas lenne. NemRossz pasas erre elindul a frigóhoz, újabb viszkit nyakalni. Szó nélkül bemegyek hálóba, alvást vágyom, ez nekem már sok. Ő utánam, közli, hogy cserben hagytam, és csomagolni kezd….
Kijövök, mert az észkombájn képes autóba ülni piásan, hát hogyne, mit számít az élet… Másoké sem, eszerint semmit, ugye…
Beszélek, mert hátha leesik neki a tantusz. Nem esik. ÉN vagyok a hibás, mert mért nem mentünk sehová, amikor ő annyira készült rá, plussz a hangulat diktálta, hogy igyon, mint kefekötő….További önáltatás-önátbaszás hegyek, stb…. Nem is értem, hogy emberek ezreinek miért nem kell ipari mennyiségű pia hangulatból. Nem ragozom, mert helyzet asszem mindenkinek világos. Kivéve őt, aki cinizál, hárít-felelősséget rám- majdan leszögezi, maradna mellettem, ha lehet. Mondom, ne döntsön ilyen állapotban, hogy pia vagy én- mert nem tud, nem döntésképes. Nem mintha ünnepi érzés volna, hogy a viszki a riválisom- na így még nem jártam soha. De oké, maradj, naná, szeretlek. Plussz, ha elmész most, hát nem jössz vissza, az tuttkó…
….Kinyit egy sört
Újra bementem hálóba.
Én így nem beszélgetek. Plussz sárdobálás színvonalon nincs is értelme a dolognak.
Alszom- mert azt hittem megőrülök, és arra ébredek órákkal később, hogy elment.
Pisztáciából kirakta az asztalra, hogy WHY????
Mondom magamban, azért, mert sokat akartam, wazeg. Hogy felelősséggel maradj mellettem, ne csak szórakozni, és hogy ne piálj.
Megyek ÓtKukkhoz, benne lapulnak az emilek, melyekben a felelősség teljes mértékben rám hárul, miért nem mentetetm meg????
Plussz ő nem kidobott engem, csak elment gondolkozni.
Aha!
Még most is hazudna….
Perpill emilek mennek ide-oda, ő látványosan jól érzi magát Újra Szabadon, és az egész balhéért engem tesz felelőssé. Ezen kívül várja, hogy vissza hívjam, és nagyon meg van sértődve, hogy de nem. Hogy eszerint nem is szerettem, nem vettem elég komolyan, nem figyeltem rá eléggé, az egész ügyben magammal voltam elfoglalva, és egyoldalúan ő nem teper értem.
Normális az ilyen?????
Hát kell nekem az ilyesmi???????????
Sőt: örülök, hogy nyolcvan-akárhány nap után derültek ki a dolgok.
A többit meg majd kiheverem.
Rutinosan, ugye.
Azért azt még elmondom, hogy úgy pár hete iccaka, Pasas éjejl, tökrészegen elkezdte basztatni a kormányőröket a Parlamentnél. Politikai NarancsSzínű elkötelezettség-Idiotizmusból. Hogy minek kell őrizni ezt a kurva házat, ha mááááá egyszer nem a Vityáék nyertek. Szcsére nem lőtték lábon, pedig elzavarhatatlan volt, lökdösődésig. Rám nem hallgatott, leléptem, haza. Naná. Ő EBBEN az állapotban autóba ült és meg sem állt ExFeleségig, a régi házig. Amit véletlenül mondott el, hetekkel később.... Mindegy. Akkor megfogadta, hogy se pia, se cigi. De maradjak vele.
Négy napig tartott absztinencia, közben iszonyú idegbeteg állapotok- elmondása szerint a nikotinhiány miatt.
"Gyermek az az apró lény, aki az éjszakádat rövidebbé,
a nappalodat hosszabbá, a bankbetétedet kisebbé,
a ruhát rongyosabbá, a pénztárcádat üressé,
a múltat feledtté, a jövőt érdemessé,
és az életedet boldoggá teszi."
Továbbá csak majdnem költöztem el, mert nolblog nekem szintén nem pálya. DE lett másik-lassan beüzemelem magam ott is. Osztán kész.
Úgy látszik, Freeblog gazdái életükben nem hallottak arról, hogy Bevált Recepten Ne Változtass!
Wazzzzz...............
Mi a szarért kellett elbaszni a rendszert????? Miért????! Rendszer Gizdái legalább kiélték MivagyunkaJanikmerMegcsináltuk c. önmagukat, jót játszottak, hegesztettek, barmoltak, és most nyilván kurva elégedettek magukkal meg a végeredménnyel.
Halló!
Kislányom, küldjed az anyukád, mondd meg, kérlek szépen,
Várom válaszát.
Ki vagy te bácsi, aki tegnap is telefonált? Miért lett olyan szomorú az anyukám?
Sírt is.
Hívjad, siess hát, biztosan elűzöm a bánatát.
Mondd bácsi, te valami rosszat tettél az anyukámnak? Amikor keresed, mindig azt súgja:- Mondd, hogy nem vagyok itthon.
Hát, mondd el, hogy milyen a szobád, és áruljad el azt is, hogy írni tudsz-e már?
Már tudok írni, pedig még csak óvodába járok, az anyukám tanított. Tudod, nekem nincs
apukám, mint a többi gyereknek.
Hidd el, nekem is fáj, hét éve szenvedek már, és egyre csak várod reád.
Az nem lehet, mert én még csak hat éves vagyok.
Bácsi, miért nem szólsz, sír a telefon?
Kislányom, én sírok,
Gyötör egy nagy titok.
S ha erre gondolok,
Félek, hogy választ nem kapok.
Érzem, hogy mást szeret.
Így élnem nem lehet!
Ezért sír oly nagyon a telefon.
Ne sírj!!!
A képed ezerszer láttam már.
Szeretném, hogyha végre mi együtt nyaralnánk.
Te láttál már engem? Én már úszni is tudok. Majd megmutatom neked, meglátod milyen
ügyes vagyok!
Kérlek, segíts hát! Én úgy szeretlek téged és az anyukád.
Te szeretsz minket? Miért? De én még sohasem láttalak!
Bácsi, miért sír megint a telefon?
Kislányom, én sírok,
Gyötör egy nagy titok.
S ha erre gondolok,
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret,
S így élnem nem lehet.
Nélküle céltalan a holnapom,
És ezt nem akarom!
Félek, hogy mást szeret,
S így élnem nem lehet!
Ezért sír oly nagyon a telefon.
Kérd hát, hogy várjon!
Már megy el�
Hogy megbocsásson�
Elment�
Ha elment,én is elbúcsúzom...
Szerbusz, bácsi!
Szerbusz, kicsim...